Az elmúlt napokban szorgalmasan jártuk a várost, voltunk Manhattan-Felsőben, Brooklynban, Staten Islanden és Coney Islanden. Sajnos emiatt kicsit nehéz menedzselni a tartalmat, illusztrációt, ráadásul közben a hipszter Bushwickból átköltöztünk menedzser Jersey City-be, ami szintén megér egy posztot. Na ezeket most mind nem fogom pótolni, arra majd csak a következő hétvége lesz alkalmas, mert holnap utazom Jacksonba! Úgyhogy most így érzem magam:
De annyit azért elárulhatok, hogy tényleg előbb-utóbb hosszabban fogok értekezni a brooklyni hipszterekről és Coney Island történetébe is beleásom magam, most épp egy tipikus olasz bevándorlók valóra váltják a hullámvasút bizniszben az amerikai álmot jellegű könyvet olvasok, és többek között az is kiderül belőle, hogy tényleg volt olyan család, amelyik Coney Islanden a hullámvasút alatt (vagy talán benne?) lakott, pont mint Woody Allan "családja" az Annie Hallban:
És amúgy pont azelőtt a hotdogos előtt söröztünk, ahol a jelenet végén elrohannak.
Hát ilyenek.
Azért a kötelező körökről most is írok.
Empire State Building
Tényleg nagy meg szép meg empire, de annyi a turista, hogy komoly közelharcot kell folytatni minden kis látványdarabért, és akkor is valakinek a könyöke vagy a fényképezőgépe az ember bordájába fúródik. Ahogy az előző mondatból is látszik, az én leírásaim nem túl érzékletesek, nem annyira adják vissza a valódi élményt, de a Bali fotói annál inkább:
Ahhoz képest egyébként, hogy mekkora általában a tömeg a városban, egészen jól menedzselik mindenhol. És ahhoz képest, hogy mennyire borzasztóan idegesítő lehet a tömeget terelni emeleteken keresztül, úgy néz ki - tehát vagy tényleg úgy van vagy ez munkakövetelmény, ami gáz - hogy ezt élvezik az emberek. Nem csak az Empire State Buildingen, hanem bárhol. Igazából soha nem volt olyan, hogy fél órán keresztül ignoráltak volna vagy hogy éreztették volna, mennyire gyűlölnek, mint ahogy az Magyarországon eléggé hétköznapi, bár ebben valószínűleg egyszerűen az van benne, hogy az amerikai fogyasztó még akár ilyenekre is képes lehet:
És ami még hasonlóan meglepő, hogy minden étteremben adnak vizet a kajához, nincs "a főnök azt mondta, hogy csak üveges vizet lehet adni 800 forintért". Na mindegy, már az is sokat elmond erről, hogy kimondhatatlanul hálás tekintettel fogadtuk, amikor kihozták nekünk az ingyen csapvizet (!). Hú.
Minden van
Itt kell megjegyeznem, hogy itt minden van. Szerintem ez nálunk valamiféle regressziót indított be a gyerekkorunkba, amikor ilyen még csak Parndorfban volt, de még ott se. Erről beszélek:
Ez például egy olyan bolt volt, ahol úgy lehetett plüssállatot venni, hogy ki kellett választani egy még nem kitömött plüsst, valami gépben forgott egy csomó vattaszerűség, és a kisgyerekek nyomhatták a gombot, amivel megtöltődött a plüssállat. Ráadásul beletettek egy piros szívecskét, de előtte a gyerekeknek kívánniuk kellett. Elég aljas húzás ez a szülőkkel szemben, főleg, hogy a bolt nagy része a plüssállatoknak vehető kiegészítőkből (ruhák, sapkák, cipők, stb.) állt...
Times Square
Szerintem az egész Times Square a legundorítóbb, leggázabb dolog a világon. Már az sokat elmond róla, hogy még éjjel is nappali fényben úszik. Persze egész New York egy környezeti katasztrófa, amit azért helyenként próbálnak a sok-sok parkkal meg közösségi kerttel ellensúlyozni, de a Times Square-en lenni ráadásul olyan életérzés mintha valami agymosási módszert tesztelnének a multik a járókelőn. A közepén meg egy sorozóállmás van, illetve egy neonfényekkel díszített kihelyezett rendőrörs. Azt hiszem, ennyi már épp elég. Az viszont vicces, hogy a tér közepén utat építenek, emiatt például patkányt is láttunk rohangálni a Times Square közepén, de mást nem tudnék kiemelni, ami bármennyire is szimpatikussá tenni azt a helyet.
Central Park
Igazából mi épphogy csak a csücskében jártunk, de az is felüdülés volt. Bár a környéke nem túl szimpatikus - majd erről is posztolok képeket. Ráadásul szerveznek mindenféle bicós túrákat, például ismert filmhelyszíneket lehet végigjárni. Persze futáshoz is eléggé ideális helyszín, bár én nem hinném, hogy a fuldoklásommal elrontanám az élményt.
Staten Island
Staten Islanden nem tűnt úgy, mintha bármi is lenne. Igazából a legtöbben arra használják a kompot, hogy lefényképezhessék róla értelmes távolságból a Szabadság-szobrot. Mi is ezt tettük, illetve megtekintettük a kompállomás környékén található egyetlen érdekességet, ami természetesen egy 9/11 emlékmű volt a Staten Island-i áldozatok nevével. (Egyébként nagyon sok ilyen van, még Jersey City-ben, a helyi PATH (kb. HÉV) megállóban is van ilyen emlékmű.)
Azt hiszem, a kötelező manhattani körökkel talán végeztem. Most vár egy kissé ijesztő átkomjútolás a városon egy reptérre - az itteni portás nem is értette, hogy képzelem azt, hogy tömegközlekedéssel megyek, amikor legalább háromszor át kell szállni, de azért a 80 dolláros transzferhez én olcsójános vagyok. Inkább elindulok 4 órával korábban... (Khm, kelet-európai.)
Jelentkezem, ha visszatértem a jenkikhez.
